2012. május 31., csütörtök

Janka, Samó

Janka eszik, alszik, böfög, kakil, egyszóval jól van, Nézelődni is szokott.
A fiúk nagyon gyöngéden figyelgetik, ölbe veszik.

A bába (mindig másik) jön, leméri, megnézi, megvizsgálja. Az első 3 napon minden nap jött, tegnap nem, és holnap meg igen, akkor lesz a PKU-szűrés. Nálunk asszem ezt a negyedik napon csinálják. Illetve ma kellett volna, de telefonáltak, hogy inkább csak holnap lenne a mai látogatás, ha nekem megfelel, mert holnap az lesz az ügyeletes bába, aki lepattintott pénteken, egy órával Janka születése előtt, hogy ez még nem szülés, és másnap menjek be CTG-re, majd akkor megnézik, hogy kb. hol tart a vajúdás. Szóval ez a bába nagyon ki van akadva, hogy rossz döntést hozott, és ezt Ádám szóvá is tette az első bábalátogatás alkalmával, bár visszautasítottuk azt a felajánlást, hogy akkor az egész sztorinkat leírják és eljuttatják a supervisornak. Mi csak szerettük volna, ha Bernie (ez az a bába) megtudja, hogy ez a rendszer nem működik jól, nekünk nagyon rossz volt, hogy nem vettek komolyan, és a visszautasítás után 10 perccel nem hívtuk újra (mert az volt megbeszélve, hogy majd hívjuk, ha tényleg begyorsul a dolog) de az nem ment lelkileg, hogy felhívjam azt, aki tíz perce nem vette komolyan a kérésem. Ezért döntöttem akkor úgy, hogy Ágit hívom, mert bennük kevésbé bíztam. Meg is tudta, és lelkiismeret-furdalása van, szeretne velünk beszélni, ezért holnap ő jön.

Úgy látom, itt nem bátorítanak nagyon a szoptatásra, de lehet, hogy csak azért, mert látják, hogy fel sem merült a pótlás vagy mert be van nekik írva, hogy meddig szoptattam a többit. Azért azon megdöbbentem, hogy tegnap, mikor átjöttek hozzánk páran (José, Ursula, Sam és Dawn), akkor volt egy pillanat, mikor majdnem mindenki kiment a kertbe, és azt mondtam Ursulának, hogy most akkor megszoptatom a Jankát, erre mint akit kergetnek, ő is kiment a kertbe. Mikor szombaton Kazék voltak itt, akkor nem menekültek el, mert szoptattam, de láttam, hogy feszélyezi őket. Pedig igyekeztem diszkréten intézni, van benne gyakorlatom (Jankának nincs, úgyhogy még nem vagyunk összeszokott páros)

Ágyban maradás ügyben Ági szerint 2 hét szigorúan a negyedik gyereknél (harmadiknál 5 nap volt, előtte asszem semmi), az itteni bába a trombózisveszélyre hivatkozva azt mondja, hogy mindenkit a mihamarabbi felkelésre bátorítanak.

Még valami érdekeset tudtam meg: mikor meséltem a bábának hétfőn, hogy nem lélegzett Janka, és le kellett szívni, nagyon csodálkozott. Már láttam videón, hogy itt nem dugnak le kilométeres csövet a babának azért, hogy leszívják (Magyarországon ez a protokoll - illetve otthoni szülésnél szájjal csinálják, ahogy Ádám tette) hanem egy orrszippantó-jellegű de sokkal nagyobb tárggyal szörcsentenek egyet. Mint kiderült, evvel a tárggyal nem leszívják a babát, hanem éppen befújnak levegőt, hogy a hörgők megteljenek levegővel, és akkor beindul a légzés.

Kint a ház előtt a kukáknál találtam egy sárga dobozt, megpróbáltam kinyitni, hogy mi a fene lehet, de le volt zárva. Ádám mondta, hogy ő tudja, mi az: a méhlepény van benne, a bábák beletették és lezárták, és értesítették az illetékeseket, akik majd valamikor elviszik.

Samó iskolájában szaktanári fogadóóra volt. Itt a fogadóórára együtt megy a gyerek meg a felnőtt, nem a gyerek háta mögött beszélnek a nebulóról. Anyu kísérte el Samut, és nagyon büszke volt, hogy ő hallgathatta meg azt a rengeteg dícslretet, amit a fiunk bezsebelt. Különösen ahol nem fontos annyira az angoltudás, Art, Design Tech, Music és Drama volt amit agyondícsértek, a többi tantárgyból pedig a nyelvi nehézségeket emelték ki, de már látják, hogy ha ezen túllendül, akkor hasítani fog. 75 dícsérete van, még 3 nap van a terminusból, és ha eléri a 80 dícséretet, akkor £5 üti a markát amit a sulitól kapnak a gyerekek ilyenkor.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése