Lassan egy éve költöztünk el Magyarországról és még mindig nincs honvágyam. Érdekes tapasztalat megérkezni egy másik világba, megfigyelni hogyan oldódik az izoláltság. Teljesen különbözőek vagyunk. A zene révén lettek a leghamarabb barátaink, tehát Ádám révén. Én nagy nehezen (ezt biztos nehéz elképzelni, de nem barátkoztam) szóba elegyedtem egy lengyel anyukával, akivel hamar jóban lettünk, és ki is derült, hogy még abban a hónapban elköltöznek a város másik felébe. Illetve már ott laknak, csak most kapott helyet a kislány a suliban. Ezen kívül még egy muszlim anyukával szoktam beszélgetni, igen felszínesen.
