Egy falat Magyarország

Kedden a követségre mentünk Londonba, hogy Jankának csináltassunk egyszeri utazásra jogosító okmányt, hogy eljöhessen velünk nyáron Magyarországra. Már szülés előtt aggodalmaskodtam ezen, mert az kiderült, hogy útlevelet kb. 3 hónap alatt kapna, és ez akkor is túl sok idő lett volna, ha korábban sikerül megszületnie.

Út az ismeretlenbe

Tegnap éjfélig skypeoltunk, a fiúk teljesen fel voltak pörögve (Artúron kívül, aki elaludt). Ma fél 10 körül bejelentkeztek, hogy most jöttek fel a reggelizésből, és oda voltak, hogy nutella is meg tojás is meg müzli is, meg szalámis sajt is, szóval minden volt. Ez még hagyján, mert svédasztalra számítottunk, de az Etap Hotel hálózat ezúttal nemzetközi minősítést ért el: "a legjobb hotelkávé" címet érdemelte ki Ádámnál, amivel magasan a legjobb ár-érték arányú szálláshellyé nőtte ki magát. (A teljes költség négy személyre 82€ volt reggelivel, wifivel)

Egykörös vagyok

Szerintem ezt a bejegyzést nyugodtan kihagyhatjátok, csak amolyan ideglevezetésnek írom. Éjjel felriadtam 3kor (otthon 4), hogy akkor meg kell néznem azonnal a hótérképet. Láttam, hogy még el sem kezdődött nálunk a havazás, amitől zeng az internet. Bp és az M1-es tiszta. Megnyugodtam, hogy vigyáznak ránk föntről, és vissza tudtam aludni hamar. Aztán reggel is ez volt az első dolgom (idokep.hu, utv.hu hogy a saját szememmel is lássam)

Fejlődő infrastruktúra

Na ma pihenés helyett ezer dolog volt, nem is vagyok jól, de már fekszem, és fel sem kelek csak vacsorázni meg zuhanyozni.
Először is megjöttek a cuccaink Bp-ről. Szépen kipakoltuk, beindította Balázs a bojlert a lakásunkban, (sajnos mégsincsenek fotók, de ami késik, nem múlik) aztán a szállítók kívánságára elmentünk shoppingolni a belvárosba. Amihez azért csatlakoztam, mert nem volt kaja, illetve Three nevű sim kártya, amit szerettem volna de eddig nem sikerült szerezni. Most már van, Ádámnak is vettem, ezért van internetem. 30 napig "all-you-can-eat-data". Ezért új számom van, aki szeretné, annak elküldöm emailben.

Viszontagságok

Nem tudtam írni, egyrészt mert nincs net a telefonomon, pedig már 10 fontot befizettem, és valami bénázás folytán nem sikerül netet varázsolni.
Tegnap a Marci átvitt Readingbe a Balázsékhoz, ami a Balázs papájának a volt feleségét jelenti, Máriát, aki nagyon kedves volt, kissé kaotikus körülmények között lakik a Balázs szerint. Szerintem inkább nagyon kaotikus.

Megérkeztem

Az lesz a legjobb, ha blogot írok erről az utazásról, hogy épp hogy vagyunk. Akkor egyszer megírom részletesen, nem 100x külön-külön mindenkinek. Először azt gondoltam, hogy majd a facebookon, de egyrészt nincs mindenki felnt a facebookon, másrészt ezt csak az látja, aki tényleg kíváncsi, nem minden ismerősöm.

Közben remélhetőleg belejövök a blogírásba, mert most elég furcsának tűnik.

Tegnap késő estig jöttek a búcsúzkodó barátok-rokonok és sms-ek, én csak úgy elterülve az ágyon fogadtam a jókívánságokat, próbáltunk még pakolni olyan dolgokat, amiket csak én tudok eldönteni (azaz én feküdtem és a Gabi hordta az ágyra a válogatnivaló cuccot, majd dobozolta) aztán épp fejeztük be, mikor még befutott a Zsp szintén búcsúzkodni, és hozott egy potenciális lakásbérlő párt magával, akiknek megmutattuk gyorsan a felfordulás mögött megbúvó lakást.

A lakásnézők elmentek, kicsit búcsúzkodtam még, aztán irány az ágy, hajnalban kelek.

Ádám úgy tűnt, most fogta fel, hogy holnap elmegyek, nagyon ramaty hangulatban volt délután óta.