Közben remélhetőleg belejövök a blogírásba, mert most elég furcsának tűnik.
Tegnap késő estig jöttek a búcsúzkodó barátok-rokonok és sms-ek, én csak úgy elterülve az ágyon fogadtam a jókívánságokat, próbáltunk még pakolni olyan dolgokat, amiket csak én tudok eldönteni (azaz én feküdtem és a Gabi hordta az ágyra a válogatnivaló cuccot, majd dobozolta) aztán épp fejeztük be, mikor még befutott a Zsp szintén búcsúzkodni, és hozott egy potenciális lakásbérlő párt magával, akiknek megmutattuk gyorsan a felfordulás mögött megbúvó lakást.
A lakásnézők elmentek, kicsit búcsúzkodtam még, aztán irány az ágy, hajnalban kelek.
Ádám úgy tűnt, most fogta fel, hogy holnap elmegyek, nagyon ramaty hangulatban volt délután óta.
