Hétvégi beszámoló és iskolarádió 5.

Adós vagyok az egész hétvégével, meg a mai sulival, mert a kicsik is elkezdtek végre iskolába járni. Nem is tudom, honnan kezdjem. Marciék meglátogattak minket a hétvégén, szombaton szikrázó napsütés volt, azt terveztük, hogy ők először megnézik a belvárost és a kikötőt, Ádám a fiúkkal csatlakozik hozzájuk és majd együtt jönnek a birtokra.

Álmosító eső

Tegnap végül nem írtam többet, pedig bementünk a belvárosba az Ádámmal. Egy bizonyos hangszerboltot kerestünk, ami sajnos már megszűnt, nem volt a helyén. Ellenben felfedeztünk egy helyes piacot, meg körbenéztünk a belváros egy részén.

Bocs, de élünk is

Ez a kis kihagyás egy kisebb lázadást indított el. Azért blogolok, mert arra tényleg nem lenne időm, hogy mindenkinek egyenként beszámoljak, ráadásul részletesen. Jól is esik, hogy tényleg milyen nagyon érdeklődtök, izgultok, kíváncsiak vagytok. De azért fenntartom a jogot, hogy nincs időm, nincs kedvem vagy üres a fejem... A napokban több dolog miatt rossz kedvem volt, aminek nincs köze közvetlenül az itteni mindennapjainkhoz, és nem is akarok róla írni most. És történt velünk egy csomó minden, időm sem volt elvonulni blogot írni. Ma ráveszem magam, elmesélem, addig nézzetek át Gabi és Marci bogjára (klikk ide), mert náluk voltunk, és Gabi sokkal szorgalmasabb, mint én.

Viszontagságok

Nem tudtam írni, egyrészt mert nincs net a telefonomon, pedig már 10 fontot befizettem, és valami bénázás folytán nem sikerül netet varázsolni.
Tegnap a Marci átvitt Readingbe a Balázsékhoz, ami a Balázs papájának a volt feleségét jelenti, Máriát, aki nagyon kedves volt, kissé kaotikus körülmények között lakik a Balázs szerint. Szerintem inkább nagyon kaotikus.