2012. május 20., vasárnap

Barbara néni

Barbara néni a szomszéd idős néni, aki mindig mosolyog, és még mindig nem utál minket, pedig Ádám gyakorol, jönnek hozzánk próbálni, a gyerekek rajcsúroznak, én meg hangosan beszélek a kertben is. Mondjuk ők meg éjjel kettőig tévéznek, az is igaz. A férje nem mutatkozik be nekünk, bár már mi többször bemutatkoztunk neki, így magunk közt Barbara bácsinak hívjuk.
Szóval a múltkor Ádám a garázs tetején vizsgálta, hogy hogyan szüntethetné meg a beázást meg a penészesedést, mikor látta, hogy az ő garázsuk eresze is javításra szorul, mert befolyik nekik is a víz. Megcsinálta, és legközelebb mutatta Barbara néninek, hogy reméli, már nem fog beázni. A néni nagyon örült, és gyorsan adott nekünk egy női biciklit.
Mostanra viszont meggyőződött róla, hogy tényleg nem ázik be a garázsa, és elkapta Ádámot a kertben, hogy ez neki £25 lett volna ha egy angolt kér meg, és hadd fizesse ki. Ment a huzavona, hogy hát ne, meg de, meg ugyan, meg szívesen, míg végül a néni (legalább 10 fontot hadd adjon - de ugyan, ne adjon semmit) bedobott a kertünkbe egy tízest és fürgén elszaladt.
Mit is tehettünk volna erre, hát vittünk át egy kis palacsintát. Nem volt egyszerű, mert nem hallották a kopogást, és a csöngőjük sem működött, de végül sikerült, nagyon örültek neki.
Délután nem követtem annyira az eseményeket, mert a III. Richárdot olvastuk Samuval, hogy valamelyest tudja követni az English órát, csak látom, hogy megy a pálinkázás kerítésen át, jön a fűnyíró kölcsön, aztán a bácsi fia már nálunk van barátkozni, Gyurival beszélgettek, aki nálunk volt. A mi oldalunkról nyírta meg a saját sövényét.
Így alakulgat a jószomszédi viszony.



1 megjegyzés: